Az atópiás dermatitis (dermatitisz, bőrgyulladás), más néven neurodermitis
vagy endogén ekzema (ekcéma) erős viszketéssel, bőrszárazsággal,
a bőr kivörösödésével (súlyos esetben sebesedéssel és felülfertőződéssel) járó,
allergiás jellegű nem fertőző bőrbetegség. Az atópiás dermatitisz megjelenhet már
csecsemőknél, vagy kisgyermekkorban, ekkor csecsemőkori atópia a neve,
de ha a kor előrehaladtával nem múlik el, vagy idősebb személyeknél jelentkezik,
akkor beszélünk valódi atópiás dermatitiszről. Az ekcéma a bőr krónikus,
gyulladásos, az immunműködés egyensúlyának zavara miatt kialakuló betegsége.
Jellemző tünetei a száraz, erősen viszkető bőr, amely a folytonos dörzsölés és
vakarás miatt megvastagszik, a ráncok mentén és a bőrhajlatokban kisebesedik;
a végtagokon a leggyakoribb. Rendszerint hullámokban jelentkezik: a beteg
bőrfelület állapota egy időre jelentősen javul, majd időnként kiújul és fellángol
az atópiás bőrgyulladás. Az ekcéma az egyik leggyakoribb bőrbetegség,
a világ népességének 10%-a szenved valamilyen fajtájában.
Az egyes anyagok irritáció (toxikus irritatív dermatitis) vagy allergiás
reakció (allergiás kontakt dermatitis) révén okozhatnak bőrgyulladást.
Toxikus irritatív dermatitisz esetén valamilyen irritáló anyag (kémiai anyagok,
kozmetikumok) a bőrön akut gyulladást hoz létre. A bőr élénkvörös,
meleg tapintású lesz, feszül, felszíne fényes. A nagyfokú gyulladás következtében
hólyagok, nedvezés alakul ki, hámlás jelentkezik, égő, viszkető érzés kíséretében.
Az allergiás reakció esetében egy bizonyos anyaggal való érintkezés
(néha esetleg az első néhány érintkezés) még nem hoz létre reakciót,
a következő alkalommal azonban már 4-24 órán belül viszketést és
bőrgyulladást okozhat. A tünetek súlyossága változó, az enyhe bőrpírtól a
hólyagképződéssel járó duzzanatig terjedhet. Először csak azon a helyen jelentkezik,
ahol a bőr érintkezett az allergénnel, később a test más részeire is átterjedhet.
A szervezet a már kialakult allergiát évekig “nem felejti el”.
A betegség pontos okai máig sincsenek kellő részletességgel tisztázva.
A problémát nehezíti az, hogy atópiás dermatitiszről beszélve nem egy
betegségről, hanem több, hasonló jellegzetességgel bíró, együtt előforduló
betegségcsoportról van szó.
A kutatások igazolták, hogy genetikai eredetű betegség, mely öröklődik.
Két, atópiás szülőnek 80% valószínűséggel lesznek tünetes gyermekeik.
A betegség öröklődése azonban több tényezőtől függ (multifaktoriális),
azaz a genetikai tényezőkön kívül a környezeti hatásoknak van nagy
szerepük a betegség kifejlődésében.
A mentális megterhelés kétségkívül fontos szerepet játszik a tünetek
kialakulásában. Az atópiás személyek a lelki behatásokra, stresszre
rendkívül érzékenyen, a „megszokottól” eltérően reagálnak.
Az atópiás dermatitisz ún. I. típusú allergiás reakció, amit a betegségben
szenvedők vérében megnövekedett ellenanyag-szint (IgE) mérésével
lehet igazolni. A reakciót kiváltó antigének származhatnak a bőrfelületet
érintő anyagoktól (külső allergének) és a táplálékkal, vagy egyéb úton a
szervezetbe kerülő, ún. belső allergénektől is.
Ezek elsősorban a bőrünkkel közvetlenül kapcsolatba kerülő anyagok,
vegyszerek. (mosópor, öblítők szappan, tusfürdők illatanyagok, konzerválószerek
kozmetikai anyagok, kenőcsök, krémek háztartási vegyszerek pollen (virágpor)
gombaspórák háziporatka és egyéb atkák ) Ezekkel való kapcsolatot
mindenképpen kerülnie kell a betegnek, azaz ne használjon öblítőt, szappant,
tusfürdőt stb. Ugyanakkor a ruházatban is kerülendők a műszálat, gyapjút
tartalmazó viseletek, mert ezek is hiperszenzibilizálhatják a
bőrfelületet (javasolt a pamut /gyapot/, selyem).
Az allergiát sokszor az elfogyasztott táplálék váltja ki. Az élelmiszerekre
való túlérzékenység később is jelentkezhet. Az élelmiszer-allergiát minden
egyénnél, ahol felmerül a lehetősége, személyre szabottan ellenőrizni kell
(bőrteszt, vérvizsgálat, klinikai provokációs vizsgálat). A „házi” vizsgálatok
eredményessége megkérdőjelezhető, ugyanis lehetséges, hogy egyes
élelmiszerek elfogyasztása után csak órákkal jelentkezik a bőrelváltozás.
Szigorú diétát tehát csak alapos vizsgálatra alapozva, szakember tanácsára
kezdjünk! Ugyancsak megnehezíti a táplálkozást, hogy korábban semleges
ételek is idővel kiválthatnak allergiát, ezért ezekre a jelekre
folyamatosan figyelni kell.
Noha a bőr szárazsága a betegség egyik következménye, a szárazságot
okozó tényezők tovább súlyosbíthatják a tüneteket. Ezek lehetnek: száraz
(vagy túl nedves) levegő (téli fűtés, nyáron légkondicionálás) hideg-meleg
átmenetek (különösen hidegből melegbe) túlzott meleg, levegőzetlen
ruházat gyakori fürdés, mosdás (különösen szappannal, de bármilyen
mosdószerrel is) túlzott napozás, UV-sugárzás.
Az atópiás betegek tapasztalják, hogy betegségüktől nem mindig szenvednek
egyformán. Vannak tünetmentes időszakok, melyeket erősebb, gyulladásos
hullámok váltanak föl. Ezek időtartama általában 1-2 hét, a „rohamok” pedig
változó gyakorisággal törnek rájuk. Gyakoribbak a fellángolások ősszel és
télen, valamint ha valamilyen erős külső hatás éri a bőrt.
Tünetmentes időszakban a bőr nyugodt, sokszor hidratálásnak sem érzi szükségét
a beteg. A tünetek hirtelen viszketéssel, a bőr kivörösödésével kezdődnek,
majd a bőr kiszárad, a beteg akaratlanul is sebeket ejt magán vakarózásával.
Kezelés nélkül hamar igen súlyossá válhat. A kiszáradt, felsebzett bőrfelületen
kórokozók (például Staphylococcus aureus) telepedhetnek meg,
melyek idültté teszik a gyulladást.
bőrszárazság (a csökkent faggyútermelés és a gyulladások miatt) a fülcimpa
berepedése hámlás, korpás fejbőr stb.
A modern, civilizált társadalmakban az allergiás betegségeknek, így az
atópiás dermatitisznek is egyre nagyobb a jelentősége. Felmérések szerint
a lakosság 15-20%-a szenved atópiás dermatitiszben (az arány a magasabb
életszínvonalú és a fiatalabb lakosság körében magasabb). Mivel öröklődő
betegségről van szó, feltételezhető, hogy a megváltozott környezeti tényezők
segítik elő a betegség minél nagyobb arányú megnyilvánulását.
A gyermekkori dermatitiszt az esetek 80%-ában „kinövik” a betegek,
azaz felnőtkorra tünetmentessé válhat.